Az ember el tud képzelni éppen nem látott dolgokat is, és át is tudja alakítani ezeket a belső képeket: elgondolja, mit fog főzni vasárnap a családjának, és ahhoz mi mindent kell megvásárolni, vagy megtervezi, mi minden kerüljön a tanárok számára készülő pszichológiakönyvbe. [1]
A csecsemők társas érzelmi viselkedésével kapcsolatban a kutatóknak nehézséget okoz a verbális módszerekkel nem megközelíthető csecsemők vizsgálata. [2]
A 24 órás alvás-ébrenlét ciklus kialakulásában valószínűleg szerepe van annak is, hogy a Föld forog a tengelye körül: [3]Ja, valószínűleg...
Ha az ember nem alszik éjjel, akkor ahogy halad előre az éjszaka, egyre álmosabb lesz, de reggelre elmúlik az álmosság [4]- szép is lenne...
Perceptuális tanulással alakulnak ki a különleges észlelési készségek, mint […] a naposcsibék nemének megállapítására való képesség […] Az egyik vizsgálatban a naposcsibék nemét megállapító szakértők tevékenységét tanulmányozták, akik sokéves tapasztalattal rendelkeznek, és 98%-os biztonsággal képesek a kakast kiválasztani 1000 csirke/óra teljesítménnyel, kb. fél másodpercig vizsgálva a kloakális területet. A jó teljesítményhez 2-6 év tapasztalat szükséges. [5]
Az írás során a fonémákat alakítjuk át grafémákká, így az írást, jó közelítéssel, az olvasás ellentett folyamatának tekinthetjük. [6]Ezért igazán megérte beiratkozni egyetemre!
A kísérlet alanyai, a becsöngetők nem is tudták, hogy egy kísérletben vesznek részt. Amikor becsöngettek, az ajtót nyitó felnőtt cukorkákkal, csokoládéval teli tálat tartott eléjük, de arra kérte őket, hogy csak egy édességet vegyenek, hogy jusson a később érkezőknek is. Ekkor megszólalt odabent a telefon, és ő bement a házba, otthagyva az édességet. Azt vizsgálták, hogy a gyermekek mennyit csórnak el, amikor felügyelet nélkül maradnak. [7] (kiemelés tőlem)
A társak serkentő (facilitáló) hatását figyelték meg más helyzetekben is, dolgozó hangyák például háromszor annyi homokot ásnak csoportban, mint egyedül. [8]
A magyar közoktatás folyamatai szabályozásában a kilencvenes évek eleje óta fontos szerepet játszanak a piaci mechanizmusok. A vizsgált időszakban e területen kevés változás történt, bár bizonyos pontokon érezhetően gyengült, másutt viszont erősödött a piac szerepe. [9]Micsoda kutatási munka állhat az ilyen állítások mögött... ☺
A társadalmi-demográfiai átalakulás nyomán nőtt az egyszemélyes háztartások aránya, ezen belül megjelent és terjed a főképp magasabb iskolázottságú és keresetű fiatalokat tartalmazó egyszemélyes háztartás, az ún. szingli. [10]
Az adatok szerint az évtized végére a szaktanácsadás területén távolodni látszik egymástól az intézményi kereslet [értsd: akiknek szüksége van rá] és a szakemberkínálat. [11]Úriasan finom fogalmazás egy vergődő közszolgálati funkcióról. ☺
Vagyis a funkcionális analfabéták felszámolásában fontos szerepet kell vállalnia a felnőttképzésnek. [12]Na, szegény funkcionális analfabéták... :-) (kiemelés tőlem).
Az iskolai évek előrehaladtával a legtöbb tanuló esetében a tanulási motívumok erőssége jelentős mértékben csökken [13]Mily gyönyörű megfogalmazás!
Ahogyan Zimmerman (2000) írja: »Az önszabályozás szociokognitív modelljének kulcsa: a társadalmi, környezeti és az önreflektált egyéni befolyás sajátos összjátéka.« [14]HMMMMMMMMMMMM!
A szakmai zárószigorlatra (talán helyesebb lenne szaktárgyinak hívni) elsősorban a korábbi hallgatók által kidolgozott tételsorból készültem (ennyi fért bele az időmbe).
Az energia megmaradás törvényének felhasználása:
D. Technikai folyamatok vizsgálatánál:
2. Harcászati eszközök esetén:
A csúzli rugalmas energiát alakít át mozgási energiává. [15]
Néhány tételnél elég poénos kedve volt a szerzőnek. Kis keresgéléssel kiderítettem, hogy ezek nem a hallgatótársaim voltak, mindnek van eredetije, úgyhogy onnan közlöm őket.
Az egész módszer abból a felismerésből indult ki, hogy a lézerfényben bizony igen hideg van.
[...]
A hűtőgép elkészítéséhez már csak egy másik fontos jelenséget kell alkalmaznunk. Ez pedig a Doppler-effektus. A jelenséget mindenki meghallgathatja, amikor nyáron [sic!] elszáguld mellette egy dudáló vonat. [16]
A beteg prionok annak csak »örülnek«, ha valaki szorgalmas kannibál, és lakomájából az agyat sem hagyja ki. Ilyenkor a várt megokosodás helyett korai és biztos elhülyülés következik be. [17]
Nagyon érdekesek a folyamat részletei. A Napban a hidrogén-atommag (proton) először átlagosan öt milliárd évig vár, mielőtt fejest ugrik a kapcsolatba, vagyis egyesül egy másik hidrogén-atommaggal, hogy deutérium képződjön belőlük. Ez végül is jó hír a számunkra: ha ez a folyamat gyorsabban menne végbe, a Nap üzemanyaga már régen elfogyott volna, és mi nem lennénk itt. [...]
Miután túl vagyunk az első izgalmakon és létrejöttek azok a fényfotonok, amelyek egy napon eljuthatnak a Földre, még egy kicsit türelemmel kell lennünk. A foton fénysebességgel indul útjára a Nap belsejéből a Föld felé, azonban szinte azonnal beleütközik egy elektronba. […] Ezért azután több mint 20 000 évet vesz igénybe, míg egy átlagos foton megteszi a Nap belseje és a felszíne közötti 695 000 kilométeres utat. Ez azt jelenti, hogy a foton meglehetősen méltóságteljesen halad előre óránként 4 méteres sebességgel.
Ezután a hosszú és tekervényes út után a foton a Nap felszíne és a Föld közötti 149 millió kilométeres távolságot már a megszokott fénysebességgel teszi meg, és végül 8 perc alatt megérkezik az úticéljához. És ezek az fotonok a szerencsések, ugyanis vannak olyanok is, amelyek ötmilliárd évvel ezelőtt keletkeztek, de még nem sikerült kitalálniuk a Napból. A Nap belseje olyan, mint egy labirintus…
[...]
A Nap mostanáig a hidrogén-készletének a felét égette el. Öt milliárd éve tart ez a folyamat és még további öt milliárd évig fog tartani. És mi lesz azután? Vége lesz a bulinak. A Nap fel fog fúvódni, vörös óriássá válik, a hőség következtében a légkör, a víz és az élet el fog tűnni az otthonunkat jelentő bolygóról. Jó lesz, ha még ezelőtt elmenekülünk, addig azonban élvezzük a Nap energiáját. [18]
Hivatkozások
A vastaggal írt linkeken elérhető a forrás szövege is, a normál betűs linkek csak a könyvet bemutató kiadói vagy egyéb lapra mutatnak.
[1-8] N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Budapest, Osiris. - Amúgy ez egy jó könyv.
[2] 100. o.
[3] 159. o.
[4] 159. o.
[5] 207. o.
[6] 273. o.
[7] 317. o.
[8] 325. o.
[9-11]
Balázs Éva, Kocsis Mihály és Vágó Irén (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. Letölthető az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárából
[9] 25. o.
[10] 55.
o.
[11] 97. o.
[11] 97. o.
[12] 190. o.
[13] Józsa Krisztián és Székely Györgyi (2004): Kísérlet a kooperatív tanulás alkalmazására a matematika tanítása során. Magyar Pedagógia. 104. 3. sz. 339–362. Letölthető a magyarpedagogia.hu-ról
[14] Niemi, H. (2005): Aktív tanulás – Avagy egy kívánatos kultúraváltás a tanárképzésben és az iskolákban. Pedagógusképzés. 2. sz. Elérhető a Pedagógia Online-on (aminek a főoldala viszont egyenesen a Facebookra mutat!! ☺ www.pedagogia-online.hu)
[15] Fizikatanár MA szak szakmai zárószigorlat kidolgozott 2B. tétel (Az energiamegmaradás elvének alapvető jelentősége a természeti jelenségek széles körének magyarázatában), hallgatók közt terjedő kézirat
[16] Hűtés lézerrel. X-HÍREK Nonprofit Online Internet magazin, dátum nélkül. - A hivatkozás külön érdekessége, hogy ez egy teljesen szakmaiatlan, gyakorlatilag ufómagazin. A cikk ugyanakkor az ELTE TTK hallgatói lapjára, a Tétékás Nyúzra hivatkozik elég tágan, ez még megmentheti. Ez után egyelőre még nyomozok.
[17] Csermely Péter: Stresszfehérjék - Sejtjeink ősi védekező mechanizmusa. Vince Kiadó, Budapest, 2000. 112. o. Elérhető a linkgroup.hu-n - Az idézet folytatása amúgy még pengébb, de az a kidolgozott tételbe már nem került be.
[18] Mark Tiele Westra: Fúzió a Világegyetemben: a Nap energiája. Science in School, Issue 3, Winter 2006. Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna, magyarul elérhető a scienceinschool.org-on (2007. június 13.), az eredeti cikk elérhető és a lapszám letölthető ugyanott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése